sütésfőzés

Július negyedike alkalmából a hagyományokat követve sütögettünk kicsit. Úgy volt, hogy többen leszünk, de aztán a többieknek nem volt jó, úgyhogy ketten lettünk az urammal. :) Délelőtt elmentünk piacra, beszereztünk mindenféle növényt, gyümölcsöt és husit. Otthon mindent szépen feldaraboltam (az ujjamat is...), lefacsartam a citromokat, megcsináltam a limonádészirupot, bekevertem a husit, aztán irány az erkély! Tovább (azaz a ’continue reading’-re kattintás) után folytatom, jönnek a képek! :)

Sőt, ha nem akarok finomkodni, akkor a legjobb southwestern bbq amit mostanában láttam/ettem. :) Szóval az úgy kezdődött, hogy ugye délelőtt elmentünk piacra. Aztán mikor megjöttünk, szépen előkészítettem a sütögetést. Csináltam görög salátát (igen, tudom, nem stimmel a southwestern leírásba, de minden más igen), összekevertem a darált marhát ketchuppal, mustárral, hagymával, sóval és borssal, és elraktam a hűtőbe pihenni. Feldaraboltam az uborkát, paradicsomot, hagymát. Valamint csináltam limonádéhoz alapot. Ez nálam jó sűrű cukros-citromos vizet jelent (természetesen frissen facsart citromból), hogy csak fel kelljen önteni buborékos vízzel és darált jéggel, plusz a hagymaaprítóban aprítottam epret. Igen, az eper is a limonádéhoz kell. Aki most hülyének néz, az próbáljon ki egy kis aprított epret levével együtt hozzáadni friss házi limonádéhoz. Aztán majd utána véleményezzen. :) Délután 3 körül már kezdtünk éhesek lenni, úgyhogy nekiálltunk tüzet rakni az erkélyen a kis grillezőnkben. Kicsit szeles volt az idő, így a normálisnál valamivel kalandosabb volt a tűzrakás, de persze azért sikerült. A kedvesem már igen profi, pikkpakk begyújtotta a brikettet. Kis napozás, tűz-őrzés, és már meg is volt a kupac izzó brikett.

Kitaláltuk, hogy délután újra beüzemeljük az erkélyen a grillt, és csinálunk igazi, rendes hamburgert. :) Valami ilyesmit: Mivel az erkélyen csak paradicsomot növesztünk (ráadásul ő még nincs használható állapotban), elmentünk beszerezni a hozzávalót. Mindez szombat (ma) délelőtt volt, plusz én már régóta szerettem volna körülnézni piacon, úgyhogy nekiindultunk az újpesti piacnak.

Ma itthonról dolgozunk, gondoltam gyorsan sütök ebédre pizzát. Sütöttem is, múlt péntekről még volt minden rávaló, tökjó, gyorsan kész is volt. Szépséges lett, és már elég éhesek voltunk. Veszem ki a sütőből, fordulok az asztal... pizza gondol egy nagyot, és a lendületemet folytatva lerepül a sütőlapról, hát persze hogy pofával lefelé. Ááááááááááááá!!!!! Mivel nem vagyunk Joey, néztük egy darabig a padlón a nagy kupac paradicsomszószt és egyéb darabkákat, majd a pizza átköltözött egy kukazacsiba.

Vasárnap késői kelés és egy kis sorozatnézés után irány a mozi! Már készültünk múlt hétvégén is a Star Trek nézésre, csak akkor jól belázasodtam helyette. Most végre semmi bajom nem volt, így rendeltünk jegyet a délután 2-es matiné előadásra. Kizarándokoltunk a Mom Parkba megint szokás szerint. Most nem vettünk előre jegyet, mert minek. Így legalább ha mégsem tudunk menni, akkor nem veszik az ára, sorbanállni meg ugyanannyit kell. Időben odaértünk, és most pont sor sem volt, úgyhogy sétáltunk egyet a Mom Parkban, és találtunk egy francia pékséget! Rögtön belelkesedtem, és nem bántam meg. Olyan, de olyaaan croissant-juk van, hogy amindenit! :) Hű. Aztán felfedeztem, hogy bagel is van (azóta is azon agyalok, hogy a lengyel zsidóktól származó finomságnak mi köze a franciákhoz). Vettünk is 2 db bagelt, amit ma reggelire fogyasztottunk el természetesen pirítva, krémsajttal. Ez is hű. Ilyent nem ettem már 2,5 éve. Szóval gyakrbban kell Mom Parkba menni.

Mivel végeztünk a hosszú fogyókúrával, gondoltam sütök végre pizzát. Ugyanis a pizzasütést mióta megvan a konyhánk, egész jól felfejlesztettem. Sikerült már igazi, tényleg vékony, ropogós tésztás olaszt is csinálnom, bizony! Mai ebédünk ő volt:

Akkorát nyaraltunk, hogyazcsakna.

Egy kis Svájc, aztán körbe Franciaországon, 2 hét. Hegyek-völgyek, folyók-tenger-óceán. Volt minden. Dejóóóóvolt! Miért nem lehet ezt csinálni főállásban? :)
Részletes beszámoló itt.

A szabi maradék pár napjában punnyadtunk egy hatalmasat, merthát néha az is kell (tavaly augusztusban volt szabi utoljára, szóval már ránk fért...). Megnéztünk annyi sorozatpremiert, hogy ez már klinikai eset, már csak az a baj, hogy jjaaaajjjj holnap már vasárnap aztán mehetünk megint a gyárba.