beeworld

A hétvégi kiránduláson széjjel aggódtam magam, nehogy a jég elverje a paradicsomjaimat... Tudom, ez már a vég. :) Aztán vasárnap este 11 körül, mikor hazaértünk, kimentem az erkélyre, megbeszéltük a hétvége eseményeit, feltámogattam a meghajolt növénykéket, és megkértem a már nagyon szép pirosra érett első paradicsomot, hogy jöjjön velem, hiszen már szép piros és érett.

Ma reggel nagy nehezen felkelek, félálomban kimegyek az erkélyre friss levegőt szívni, és mit látok? Jéééééé az első pirosodó paradicsom! :)

Nagyon kis ügyes, meg is dícsértem. Ráadásul ő volt egyébkéntis az első paradicsom, szóval ha azonos ütemben fejlődnek, napokon belül pirulniuk kell a többieknek is. Jeeeeeee! :)

Július negyedike alkalmából a hagyományokat követve sütögettünk kicsit. Úgy volt, hogy többen leszünk, de aztán a többieknek nem volt jó, úgyhogy ketten lettünk az urammal. :) Délelőtt elmentünk piacra, beszereztünk mindenféle növényt, gyümölcsöt és husit. Otthon mindent szépen feldaraboltam (az ujjamat is...), lefacsartam a citromokat, megcsináltam a limonádészirupot, bekevertem a husit, aztán irány az erkély! Tovább (azaz a ’continue reading’-re kattintás) után folytatom, jönnek a képek! :)

A 2 hét folyamatos eső után gondoltam beszámolok, hogy mutatnak a kis paradicsomjaim... Nahát, ki tudja megmondani, hogy az alábbi képen hány darab zöld paradicsom van?

Nem tűntem ám el, csak egy hetet szabin voltunk, és azalatt nem írogattam ugye. Közben viszont fejlődtek a paradicsomnövények. A szabi alatt kicsit zokon vették, hogy nem dédelgettem őket naponta, de azért túlélik. :) Lett rajtuk egészen sok virág, ééééés pár napja kibújt az első icipici zöld paradicsomocska. Azóta már van hat, és láthatóan növekednek. Tovább után meg is nézhetitek őket! :)

Múltkor írtam, hogy kísérletezek az erkélyen paradicsomnövesztéssel. Nahát, azóta elég nagyot nőttek, a gyengébbik ládából egy rögtön ültetésnél, egy pedig azóta kihalt. A maradék 3 azóta is óvatosabban fejlődik. Nem tudom, miért. Viszont az ügyesebb ládában megmaradtak mind az öten, sőt, duplájukra nőttek 2 hét alatt. Ma költözés volt nekik. A gyenge ládából kiszedtem a döglöttet. Az ügyes ládából pedig kettőt kiültettem külön-külön cserepekbe, így a ládában 3 db maradt, több hely jut nekik, így talán még jobban tudnak majd nőni, remélem. Meghosszabbítottam a botjaikat is, hozzá is kötöttem őket egy-két helyen. Remélem, nem fogják megsínyleni a költöztetést, értékelik a sok fincsi új táptalajt, a több helyet, és lelkesen nőnek tovább. Tovább után meg is mutatom őket! :)

Juhuuuuu csomagot kaptam! Tudom, olyan vagyok, mint egy ovis... :)

Vártam már, 1 hete rendeltem, úgyhogy gyorsan ki is nyitottam.

Ahogy azt irodai szobatársaim már tudják, valamilyen furcsa okból kifolyólag szeretek időjárás előrejelzést felolvasni. Tudom, perverzió, ezvan, szerintem vicces. Így aztán ha változik az idő (felhő jön, álmos leszek, vagy reggel fél füllel hallok valami érdekeset az időjárás-jelentésben), akkor meg szoktam nézni a met.hu-n a veszélyjelzés részleget, és a tartalmát rögtön közkinccsé szoktam tenni. Ilyeneket szoktam ilyenkor mondani: "Heves zivatar! Néhol előfordulhat heves zivatar, amit intenzív csapadék, erős vihar (90 km/h fölötti széllökés) vagy legalább 2 cm nagyságú jég kísérhet." Ez megfelelő hangsúlyozással azért sokkal viccesebb ám, mint így leírva! :) Kollegák meg csak mosolyognak, hogy már megint biztos az időjárásjelentő állásinterjúmra gyakorlok. Hát még mikor megmutattam nekik a 2004-ben New York-ban a Madame Thussauds múzeumban készült egyik képemet, volt ám mosolygás, meg kombinálás...

Erre ma látom a hírekben, hogy fejlesztik az időjárási veszélyjelző rendszert. Juhuuuu! És mi is ez a nagy fejlesztés?

Welcome back, Atlantis!

Sőt, ha nem akarok finomkodni, akkor a legjobb southwestern bbq amit mostanában láttam/ettem. :) Szóval az úgy kezdődött, hogy ugye délelőtt elmentünk piacra. Aztán mikor megjöttünk, szépen előkészítettem a sütögetést. Csináltam görög salátát (igen, tudom, nem stimmel a southwestern leírásba, de minden más igen), összekevertem a darált marhát ketchuppal, mustárral, hagymával, sóval és borssal, és elraktam a hűtőbe pihenni. Feldaraboltam az uborkát, paradicsomot, hagymát. Valamint csináltam limonádéhoz alapot. Ez nálam jó sűrű cukros-citromos vizet jelent (természetesen frissen facsart citromból), hogy csak fel kelljen önteni buborékos vízzel és darált jéggel, plusz a hagymaaprítóban aprítottam epret. Igen, az eper is a limonádéhoz kell. Aki most hülyének néz, az próbáljon ki egy kis aprított epret levével együtt hozzáadni friss házi limonádéhoz. Aztán majd utána véleményezzen. :) Délután 3 körül már kezdtünk éhesek lenni, úgyhogy nekiálltunk tüzet rakni az erkélyen a kis grillezőnkben. Kicsit szeles volt az idő, így a normálisnál valamivel kalandosabb volt a tűzrakás, de persze azért sikerült. A kedvesem már igen profi, pikkpakk begyújtotta a brikettet. Kis napozás, tűz-őrzés, és már meg is volt a kupac izzó brikett.